Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. A reform pr-technikái Az államháztartás ökoszociális reformjának kommunikációs érvei és indokai. Lukács András, Rádics Tamás, dr. Varga Mihály, 2003. A tanulmány letöltése (PDF formátum, 410 KB) „Az erény éppen úgy le tudja gyõzni a bûnt, mint ahogy a víz is le tudja gyõzni a tüzet. Manapság azonban úgy gyakorolják az erényt, mint aki egy pohár vízzel akar megmenteni a tûztõl egy kocsirakomány rõzsét, s amikor a lángok nem hagynak alább, kijelenti, hogy a víz nem tudja legyõzni a tüzet. Ebbõl aztán nagyszerûen táplálkozhat a bûn, az erénynek pedig elkerülhetetlen pusztulás a vége.” Meng-ce (Kínai filozófus; i. e. 372–319) A reform gondolatának elfogadtatása Az ökoszociális államháztartási reform bevezetésének alapfeltétele, hogy az emberek megismerjék, és elfogadják annak módszereit és céljait. Ez nem könnyû feladat, hiszen jelenleg a reklámok és a tömegkommunikációs eszközök mûsorai is túlnyomó részben ezzel ellentétes minták követését mutatják kívánatosnak. Magyarországon például gazdasági reklámokra 2002-ben mintegy 200 milliárd forintot költöttek, és ezek jelentõs része a környezetet és az egészséget súlyosan károsító tevékenységekre vagy termékek használatára buzdított (dohányzás, autózás, a vizeket súlyosan szennyezõ mosószerek, eldobó csomagolásban árusított termékek stb.). Az ökoszociális államháztartási reformmal kapcsolatos kedvezõ hozzáállás kialakításában sajnos a közoktatás sem jeleskedik. Ugyanakkor a környezetileg fenntarthatatlan magatartási minták az iskolákban is széles körben jelen vannak. (Ennek egyik legkirívóbb példája: a Tetra Pak iskolai reklámkampánya.) Tehát a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntarthatatlan életmintákat minden lehetséges módon és fórumon évi több száz milliárd forintos befektetéssel propagálják, ugyanakkor a fenntartható megoldások ismertetésére „nincs pénz”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eleve reménytelennek tartanánk bármilyen kísérletet arra, hogy meggyõzzük a lakosságot és a döntéshozókat az ökoszociális államháztartási reform elõnyeirõl és megvalósíthatóságáról. Ezt a derûlátást az alábbi tények alapozzák meg: 1. A környezet állapotának exponenciálisan felgyorsuló romlása mindenképp rákényszerít bennünket a változtatásra. A természeti törvényeket még a legbefolyásosabb érdekcsoportok sem tudják megváltoztatni. Ebbõl az is következik, hogy minél hamarabb cselekszünk, annál kedvezõbb helyzetbe kerülhetünk. 2. A gazdaság fejlõdésének motorját napjainkban már nem a nagy nyersanyag- és energiaigényû ágazatok jelentik, hanem a tudásipar. Ha ugyanazt a folyamatot kívánjuk megismételni, mint az iparilag fejlett országok tették korábban, akkor elmaradásunk még tovább fog növekedni. Tehát gazdasági szempontból is az egyetlen lehetõségünk a humán erõforrások kiemelt fejlesztése és a természeti értékeink megõrzése. 3. Az emberek gondolkodásmódja világszerte rendkívüli mértékben megváltozott az elmúlt évtizedben. Ma már nem csak a zöld civil szervezetek hangsúlyozzák a környezet védelmének elsõrendû fontosságát, hanem egyre inkább ezt fejezi ki a közvélemény, valamint ezt húzzák alá a politikusok és a tudományos kutatók állásfoglalásai is. Ennek megfelelõen az Európai Bizottság és az OECD is szorgalmazza a zöld államháztartási reform mielõbbi megvalósítását. Igaz, a cselekedetek még többnyire nem tükrözik ezeket a gondolatokat, azonban a gondolkodásmód átalakulása mindig az elsõ lépés a gyakorlati kivitelezéshez vezetõ úton. 4. Bár arra reményünk sem lehet, hogy a belátható jövõben a fenntartható fejlõdést szolgáló minták ismertetésére hasonló nagyságú összegek álljanak rendelkezésre, mint az ezzel ellentétes jellegû kommunikációra, meggyõzõdésünk, hogy már kisebb összegekkel is jelentõs eredményt lehet elérni. Erre utal például az, hogy a közvélemény-kutatások szerint az – igen kis összegekbõl gazdálkodó – környezetvédõ civil szervezetek elfogadottsága, hitelessége sokkal magasabb, mint a lényegesen nagyobb hatalommal és pénzügyi háttérrel rendelkezõ politikusoké és gazdasági vezetõké. Ezt támasztja alá az a számtalan kisebb-nagyobb siker is, amit a környezetvédõ civil szervezetek az elmúlt években elértek a náluk pénzügyileg több nagyságrendileg kedvezõbb helyzetben lévõ ellenérdekelt felekkel szemben. Ha a kormányzat a jelenlegi rendkívül kis összegnél valamivel nagyobb mértékben fogja támogatni a fenntartható fejlõdést szolgáló kommunikációt, már rövid idõn belül is komoly eredmények érhetõk el. 5. Talán a kormányzat is felismeri, hogy amennyiben a gyakorlati intézkedéseivel is a fenntartható fejlõdés érdekében cselekszik, akkor a választópolgárok számára nyilvánvalóvá válik, hogy nem egyetlen választási ciklusban, hanem hosszú távon gondolkodik, és ennek megfelelõen fogják leadni szavazatukat a következõ választáson. Elõzmények A Levegõ Munkacsoport 1992 óta készít módosító javaslatokat az államháztartás – az állami költségvetés, az adó- és járulékrendszer – átalakítására azzal a jobbító szándékkal, hogy a gazdaság korszerûbb, környezetkímélõbb irányban fejlõdjön, és további két világméretû társadalmi-politikai probléma, az alulfoglalkoztatottság és a túlzott jövedelem egyenlõtlenség enyhüljön Magyarországon. E javaslatok közül az elmúlt évek során egyre több épült be az állami költségvetésbe. Ilyen volt többek között a környezetvédelmi termékdíjak bevezetése, valamint egyes indokolatlan támogatások (például az LRI esetében) leépítése, továbbá a társadalombiztosítási járulék csökkentése. Az elmúlt tíz évben nemzetközi szinten is egyre szélesebb körben kezd elfogadottá válni az ökoszociális államháztartási reform gondolata. Ezt jelzi számtalan tudományos kutatás, konferencia, politikusok nyilatkozata, sõt, egyre több országban a konkrét gyakorlati intézkedések is. A Levegõ Munkacsoportnak a 2003. évi állami költségvetéshez készített – részletes szakmai ajánlásokat tartalmazó – tanulmánya önálló fejezetben számba veszi az ökoszociális államháztartási reform várható társadalmi fogadtatását, a közvélemény támogatásának megszerzési lehetõségeit, az ehhez vezetõ fõbb public relations módszereket, kommunikációs érveket és a reformintézkedések legfontosabb indokait. (Az általunk összeállított tanulmány a vázát képezi a késõbbiekben kidolgozásra kerülõ részletes PR-kampánynak). A reform elemei Az ökoszociális szemléletû államháztartási reformnak két alapvetõ eleme van. Egyrészt az általános adóreform, amely az élõmunka terheinek csökkentését és a környezetszennyezés fokozottabb megadóztatását irányozza elõ. Másrészt az állami támogatások felülvizsgálata, amely a nemzetgazdasági és környezetvédelmi szempontból káros támogatások leépítését és a közfeladatok magasabb színvonalon történõ ellátásának nagyobb támogatását jelenti. Ezek mindegyike csak professzionális módon felépített, tudatosan kivitelezett public relations kampány keretében fogadtatható el a társadalommal. Kiemelkedõen fontos szerepet kap azokkal az érdekcsoportokkal történõ párbeszéd, amelyeket a reformintézkedések gazdaságilag hátrányos helyzetbe hoznak. Az államháztartás ökoszociális szemléletû reformjára vonatkozó, 2003. évi javaslatait a Levegõ Munkacsoport úgy dolgozta ki, hogy azok összhangba kerültek a Kormányprogram és „Magyarországnak az uniós csatlakozás megalapozására szolgáló középtávú gazdaságpolitikai programja 2002” célkitûzéseivel, az EurópaiUnióhoz való csatlakozás követelményeivel, az OECD ajánlásaival, valamint az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciájának határozataival. A kidolgozás során figyelembe vettük a zöld államháztartási reformban élenjáró országok (különösen a skandináv államok, Hollandia, az utóbbi idõben Németország) tapasztalatait, továbbá neves európai és amerikai tudományos mûhelyek (például a Worldwatch Institute és a Wuppertali Energia-, Éghajlat- és Környezetkutató Intézet) kutatási eredményeit, szakmai ajánlásait. A reformintézkedések bevezetésének elõkészítõ szakasza Tudatosítani fogjuk az állam polgáraiban: jövõt építeni csak hosszú távon gondolkodva, egészséges környezetet feltételezve lehet. A jövõ – „a jólét és a jól-lét” – megteremtése hosszabb távon nem képzelhetõ el az Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetõségei 329 szágok (elsõsorban Spanyolország) ellenállása miatt az egész EU-ra kiterjedõ egységes energiaadó bevezetése egyelõre késik. Mindezek ellenére ma már egyre több tagország vallja magáénak azt, hogy nem szükséges a közös döntésre várni az adórendszer reformjával kapcsolatban, hiszen számos kihívásra (foglalkoztatottság, környezeti értékek, a kutatás + fejlesztés és a versenyképesség javulása) megfelelõ válasz adható nemzetgazdasági szinten is. A környezeti értékek jelentõségét leginkább felismerõ tagállamok (elsõsorban a skandináv országok, és Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Ausztria), saját adórendszerüket már most is egyre inkább egy ilyen reform elveinek megfelelõen alakítják. Igyekeznek szövetségeseket szerezni a környezetkímélõbb gazdasági szabályozórendszerek bevezetéséhez, hiszen így jobban biztosítható az átalakítás a gazdasági versenyképesség sérelme nélkül. Magyarországnak ezekkel az élenjáró országokkal kell azonosulnia. Egyre több országban hoznak létre Parlamenti Különbizottságot a környezetileg fenntartható fejlõdést szolgáló gazdasági szabályozórendszerek kidolgozására. 2000 óta már a Magyar Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottsága mellett is mûködik ilyen munkacsoport. Az ökoszociális államháztartási reform koncepcióját elfogadva gyakorlati lépéseket is kell tenni a fenntartható fejlõdés megvalósítása érdekében. Ennek eszköze az államháztartás öko-szociális reformja, melynek alapelve: a környezetet súlyosan szennyezõ, a természeti erõforrásokat pazarló tevékenységek erõteljesebb adóztatásával, valamint az ilyen tevékenységek közpénzekbõl történõ támogatásának megszüntetésével források képzõdnek az élõmunka terheinek csökkentésére és a humán erõforrások (oktatás, kultúra, egészségügy, K+F stb.) fejlesztésére. Az ökoszociális szemléletû államháztartási reform kidolgozói az EU gyakorlatát is figyelembe vették. A reformelképzelések két változatot tartalmaznak. Az úgynevezett „radikális zöld változat”, ami elvben gazdaságilag és technikailag is megvalósítható lenne, politikai szempontból azonban – a jelenlegi körülmények között – egy lépésben nem kivitelezhetõ. A másik javaslat a radikális átalakítások helyett a reform fokozatos, lépésrõl-lépésre történõ bevezetését tartalmazza, és így nagyobb társadalmi támogatottságot tesz lehetõvé. Így a tervezett PR-kampány is ezt az elgondolást bontja ki. Az ökoszociális államháztartási reform legfontosabb eredményei • A tervezett intézkedések hatására a gazdaság versenyképessége, környezetünk és a természet valamint a lakosság egészségi állapota egyaránt javulni fognak. ökoszociális szemléletû államháztartási reform bevezetése a jelenlegi gazdasági modell felülvizsgálata és lépésrõl lépésre történõ átalakítása nélkül. Egészséges gazdaság nem létezhet ugyanis egészséges emberek, illetve egészséges környezet nélkül. Nemzetközi tapasztalatok és kutatások bizonyítják: léteznek olyan megoldások, amelyek révén a gazdaság úgy fejlõdik, hogy egyúttal a környezet állapota is javul. Az embereknek be kell látniuk, hogy hiába vannak anyagi javaik, ha nincs meg hozzá az egészségük, vagy elveszítették mindezek alapját: az egészséges környezetet. Céltudatos PR-tevékenységgel, társadalmi célú kommunikációval el fogjuk érni, hogy a társadalom tudatában alapvetõ értékként jelenjen meg az egészség és az egészséges környezet. Az Európai Unióhoz való csatlakozás során sok mindent kellett és kell átalakítanunk annak érdekében, hogy Magyarország eredményesen közelíthesse meg az EU tagországaival kapcsolatban támasztott elvárásokat. A csatlakozás során az egyik legkritikusabb terület: a környezet védelme, az EU e téren kialakított szigorú követelményei, valamint a nyugat-európai közvélemény elvárásai, amelyekhez minél hamarabb alkalmazkodnunk kell. A környezet- és természetvédelmi elõírások betartásával kapcsolatban Magyarország – néhány ideiglenes, átmeneti mentesség kivételével – nem kap engedményeket, azokat a csatlakozás után szigorúan számon fogják kérni. Amennyiben ezeket nem teljesítjük, komoly pénzbüntetéssel és egyéb hátrányokkal is számolhatunk. A reformot bevezetõ pr-kampány során használt érvrendszer Azon országok kormányai, amelyek a meglévõ környezeti és természeti értékeiket feláldozzák a rövid távú kincstári haszon megszerzése reményében, az így megszerzett bevételeknek a sokszorosát költik majd arra, hogy utólag próbálják meg helyreállítani környezetüket és az elõzõleg feláldozott, értékes természeti javaikat. Ezen túlmenõen: óriási veszteséget szenvednek a lakosság rossz egészségi állapota és a korai halálozások következtében. Magyarország nem folytathatja ezt a gyakorlatot. A környezettudatos gondolkodás- és életmód az egész világon – ezen belül az Európai Unióban különösen is – egyre nagyobb teret nyer. E folyamat fontos részét képezi az ökoszociális államháztartási reform fokozatos bevezetése. A környezetet súlyosan terhelõ tevékenységek adóit egyre több EU-tagország növeli. Az EU minden tagországára egységesen vonatkozó adók bevezetéséhez minden tagország beleegyezése szükséges. - Az adók és támogatások a hatékonyság javítására ösztönöznek. - Az adóterhek összességükben nem növekednek, egyszerûsödik az adózás. - Átláthatóbbá válik a közpénzek felhasználása. - Egyenletesebb lesz a terhek eloszlása, mérséklõdik a térségek, társadalmi csoportok közötti különbség. - Csökkennek a társadalmi feszültségek és a gyermeknevelés terhei. A reformintézkedések bevezetését és társadalmi elfogadtatását nagymértékben megkönnyíti majd a tervszerûen bonyolított kommunikációs tevékenység. Komoly, hosszú távra tervezett, több évig tartó, professzionális PR-kampányt kell lebonyolítani a reform kimunkálásában részt vevõ közgazdászokkal, környezetvédõ szakértõkkel és a PR-kampányt tervezõ, kivitelezõ kommunikációs szakemberekkel karöltve. A kommunikáció alapvetõ stratégiai eleme Azt tudatosítjuk az emberekben, hogy a kormány választási programjában meghirdetett elvekkel teljes összhangban a fenntartható fejlõdés, a korszerûbb gazdaság kialakítása, az EU-hoz történõ sikeres csatlakozás érdekében el kell fogadni az államháztartás ökoszociális szemléletû átalakításának koncepcióját, s a mindenkori pénzügyi, gazdasági és társadalmi helyzethez igazodva, kezdetben apróbb lépésekkel, majd fokozatosan gyorsuló ütemben be kell vezetni az ökológiai szemléletû, a fenntartható fejlõdés elveit is figyelembe vevõ intézkedéseket. Ezzel a Kormány bebizonyíthatja, hogy hisz a jövõben, bízik a sikeres Magyarország megteremtésében, hisz abban, hogy mandátumát a választópolgáraitól nem csak négy évre kapta, hanem valóban hosszú távon gondolkodik. A kampány során különösen nagy hangsúlyt kap majd a sokszorosan átgondolt, céltudatos kommunikáció, érvényesülni fognak a public relations, a marketingkommunikáció, a társadalmi célú reklámok és a tömegkommunikáció hatásmechanizmusai. A PR-kampány nagymértékben hozzá fog járulni a reformcsomag széles körû elfogadásához, ha az egyes akciókban és a publicitások során azt mutatjuk meg az állampolgároknak és a gazdasági élet szereplõinek, hogy milyen személyes érdekeik fûzõdnek a reformok bevezetéséhez, mit hoz mindez nekik, és mit hozhat a társadalomnak, az országnak és a környezetüknek, miért érdekeltek ebben. Ehhez természetesen nagy szükség van arra, hogy a magyaroknál lényegesen jobban élõ és fejlettebb nyugateurópai országok e téren megvalósuló gyakorlatát követendõ példaként, vonzó módon, a reformokat mintegy divattá tematizálva mutassuk be, a kommunikációs eszközök széles skáláját igénybe véve. A kampány legfontosabb pr-teendõi • Megfogalmazzuk és részletesen, szemléletesen leírjuk azt a víziónkat, hogy milyen lesz a reformok bevezetését követõ tíz év eltelte után az ország. • Megtervezzük a reform lépéseit több évre lebontva, és minden intézkedéshez annak a magyarázatát is hozzárendeljük. • Bemutatjuk, hogy az adott lépés mit eredményez, milyen konkrét változásokat indukál. • Olyan füzeteket, és Internetrõl letölthetõ programokat készítünk, amelyek lehetõvé teszik, hogy az egyes emberek rendszeresen kiszámítsák: milyen anyagi elõnnyel, vagy hátránnyal járnak személyükre (családjukra) nézve a reform egyes intézkedései. • Elemezzük, és rendszeresen közreadjuk, hogy a változásokat követõen beszedett pénzeket mire fordítjuk. • A reformfolyamat során idõrõl idõre beemelünk egyegy újabb, népszerûsítõ szlogent a köztudatba a változásokkal kapcsolatban. • Lehetõleg minden politikai és gazdasági érdekcsoport, valamint a civil társadalom és a polgárok által is elfogadható védnököt választunk. • Olyan szimbólumot keresünk – nyilvános pályázat útján – amely méltóképpen reprezentálja az újonnan bevezetésre kerülõ kampányt. • A kampányhoz önálló logót terveztetünk (szintén nyilvános pályázatot kiírva). • Az elõkészítõ szakasztól kezdõdõen folyamatosan közvélemény-kutatásokat végeztetünk. • Az MTA Szociológiai Kutatócsoportja által készített felmérések tapasztalatait felhasználjuk a kommunikációs kampányunk során. • SWOT-analízist végeztetünk a reform erõsségeinek és gyengeségeinek megállapítása céljából. • Tudományos, ismeretterjesztõ és népszerûsítõ szinten egyaránt rendszeres megjelenésre törekszünk az írott és elektronikus médiában. • Saját, ingyenesen forgalmazott hírújságot jelentetünk meg, melynek kiadását részben a lapban hirdetéseket közlõ – elsõsorban környezetkímélõ termékeket gyártó és forgalmazó – cégek, illetve társadalmi célú (például egészséges életmódra, sportra, alkotásra, tanulásra, balesetmentes közlekedésre, közösségi aktivitásra serkentõ) államilag finanszírozott megrendelések fedezik. • Reklámklippeket készíttetünk – pályázat útján kiválasztott professzionális video- és filmgyártó stúdióval. • A témával kapcsolatos ismeretterjesztõ és PR-filmeket ingyenesen sugároztatjuk az ország 246 regionális kábeltelevíziós hálózatán keresztül, mint társadalmi célú kampányfilmeket. • Ugyanez a TCR-jelleg segíti a költséghatékonyságot. (Szinte ingyen tudunk rendszeres megjelenést elérni a közszolgálati televíziós csatornákon). • A külföldi eseményeket és az ökoszociális reformcsomaghoz hasonló pozitív példákat rádióbeszélgetések keretében mutatjuk be • Interjúkat kezdeményezünk mértékadó lapok rovatvezetõinél. • Vitaesteket, fórumokat szervezünk a program népszerûsítése érdekében. • A különféle egyetemek hallgatói szervezett beszélgetéseken vesznek részt az ökoszociális reformmal kapcsolatban. A beszélgetéseket a reform kommunikációs stábja szervezi és vezeti. • Az egyetemek, kutatóintézetek, állami intézmények és civil szervezetek vezetõit is bevonjuk a reformfolyamat nyilvános társadalmi vitájába. • Szövetségeseket keresünk, koalíciót építünk az érintett társadalmi és gazdasági szervezetekkel. • A lakossági fórumok megszervezésével egyidejûleg forró vonalakat mûködtetünk, ingyenesen hívható telefonszámokkal. • Az ökoszociális reform társadalmi támogatottságát szervezõ PR-csoport önálló honlapot alakít ki, és azt hetente frissíti. • Hangposta, sms, és elektronikus levelezõ központot létesítünk és mûködtetünk. • A témában kiírt pályázatokat a nagy sajtónyilvánosság keretei között hirdetjük meg. Az eredményhirdetéseket ünnepélyessé tesszük. • Nagy nézettséget nyújtó televíziós csatornákon tesszük közzé a témával kapcsolatos anyagokat – tudományos, ismeretterjesztõ és népszerûsítõ szinten egyaránt. Televíziós vetélkedõket szervezünk. • Oktatási és kulturális intézményekben felvilágosító, tudatformáló tevékenységet fejtünk ki. • Népszerû embereket és véleményvezéreket szólaltatunk meg a témával kapcsolatban. • Társadalmi párbeszédet alakítunk ki találkozók, szemináriumok, szimpóziumok, nemzetközi konferenciák megszervezésével. • Zenei eseményeket és különbözõ ünnepélyeket szervezünk annak érdekében, hogy a reformfolyamat elfogadását érzelmi–hangulati oldalról is segítsük. • Kitüntetéseket, díjakat adományozunk. • Utazó kiállításokat szervezünk, annak érdekében, hogy az emberekhez közelebb vigyük a reform szellemiségét és várható eredményeinek bemutatását. • Rendszeres idõközönként adásba kerülõ, tematikusan szervezett televíziós, illetve rádiómûsorok keretében népszerûsítõ anyagokat teszünk közzé. • Figyelemfelkeltõ akciókat kezdeményezünk. • Külföldi tanulmányutakra visszük a közgazdászokat, a politikai véleményvezéreket, a témával mértékben foglalkozó újságírókat, a programot kimunkáló környezetvédõ és kommunikációs szakembereket. • Ösztöndíjakat alapítunk, s az AISEC közremûködésével nagy publicitást elérve ítéljük oda azokat. • Bemutatjuk híres emberek, mûvészek, tudósok, kutatók és véleményvezérek hitvallását a reformok mellett. • Öko-klubok, vitakörök, társadalmi fórumok alakítását kezdeményezzük. • Konstruktív megbeszélésekre törekszünk a különbözõ politikai pártokkal. • A reformok bevezetésével kapcsolatos fontosabb eseményekhez – melyeket különbözõ ünnepélyes alkalmakkal kötünk össze – munkaebédeket és sajtófogadásokat rendezünk. • Reklámöltözékeket (sapkákat, sálakat, pólókat, tréningruhákat) rendelünk, és önköltségi áron árusíttatjuk azokat. • Környezetbarát, illetve természetes anyagokból gyártatjuk le a reform legfontosabb üzeneteit hordozó szatyrokat, bevásárló és sporttáskákat, esernyõket, léggömböket, tollakat, labdákat, poharakat. A felsorolt tárgyakat ingyenes PR-ajándéknak szánjuk. Részletes forgatókönyvet dolgozunk ki az ajándékozási alkalmakra, illetve az átadást kísérõ frappáns és szellemes kísérõmondatokra. • A különbözõ elismeréseket, díjakat és díszokleveleket esetenként pénzjutalom kíséretében adjuk át. • Rendszeresen adásba kerülõ vetélkedõ mûsorokat szervezünk komoly nyeremények elérhetõségével – a teljesítmény (vetélkedõben felmutatott tudás) vagy a szerencse (sorsolás a résztvevõk között) alapján. • Kérdõíveket szerkesztünk és a beküldõk között különbözõ ajándékokat sorsolunk ki (például: biotermékek, bioélelmiszerek, bioágynemûk stb.). • Öko-innovatív versenyt hirdetünk a fenntartható fejlõdésért, a gyõzteseknek komoly állami elismerést és jutalmat felkínálva. • A különbözõ napi és hetilapokban szakértõi oldalakat jelentetünk meg az ökoszociális államháztartási adóreformmal kapcsolatban. • Szakfordító-irodákat bevonva lefordíttatjuk a témában rendelkezésre álló külföldi irodalmat, összegezzük annak tapasztalatait, s a megfelelõen szegmentált célcsoportok különbözõ szintjeit figyelembe véve, tudományos igényû, illetve népszerûsítõ jellegû irodalmat adunk ki. Szlogenjavaslataink Egészséges életkörülményeket! Környezetvédelmi adóreformmal az életért, a jövõért! Ezt kínálja a reform: Tisztességes munka – tisztes megélhetés! Reform az életért, a fenntartható fejlõdésért! Pénzt vagy életet? (Erõs képi kontrasztokkal aháttérben, pl. olajszennyezés a tengeren: elpusztultés kihalt strand, olajban vergõdõ madár stb.) Inkább a nemkívánatos dolgokat adóztassuk! Az a stratégiai elképzelésünk, hogy a legfõbb témák (ökoszociális adóreform, támogatási rendszerek átalakítása) mindegyik plakáton hangsúlyos üzenetként fognak megjelenni. Az egyik óriásplakáton (vagy a rádiókban illetve a különbözõ tv-csatornákon közzétett reklámokban és klippeken egyaránt) az szerepelne, hogy „az életért”, egy másikon az, hogy „az egészségért”, egy harmadikon például: „a jólétért”, a negyediken: „a jövõért”, s az ötödiken pedig az, hogy „a gyermekeinkért!” „Ökoszociális adóreformmal a munkahelyekért, az oktatásért, az egészségért, a tudományért, a gyermekeinkért!” „A tudás, az egészség, a természet érték!” (hatásos képi megjelenítéssel) „Mit ér a gazdagság egészség nélkül?” (A szöveg alatt, illetve mögött képi üzenet, ami az ellenpontokat minden szónál részletesebben és hatékonyabban ábrázolja) „Pénzt? Vagy életet?” (Képi megjelenítés, ellenpontokkal) „Ha kivágtad az utolsó fát és megmérgezted az utolsó folyót is, rájössz majd, hogy a pénz nem ehetõ!” „A rossz dolgokat adóztassuk, ne a jókat!” Az ökoszociális államháztartási reform céljai 1.) A gazdasági szerkezet korszerûsítésének felgyorsítása, 2.) a munkanélküliség csökkentése és a hazai munkaerõ versenyképességének növelése, 3.) a külkereskedelmi mérleg javítása, 4.) a nyersanyagok és az energia hatékonyabb felhasználása, 5.) a társadalmi feszültségek mérséklése, 6.) az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a tudományos kutatás helyzetének jobbítása, valamint 7.) a környezet állapotának és a lakosság egészségének javítása. A kommunikációs teendõk fontos részeként kell tudatosítanunk az állampolgárokban azt, hogy a közfeladatok ellátásához – egészségügy, oktatás, önkormányzatok, nyugdíjrendszer, munkanélküliek megsegítése, munkahelyteremtés, kutatás-fejlesztés, diplomácia, katasztrófák elhárítása, honvédség stb. – az államnak pénzre van szüksége, viszont ezeket az összegeket egyre kevésbé az emberi munka megterhelésével szedi be, hanem a súlyosan környezetszennyezõ és egészségkárosító tevékenységek fokozottabb megadóztatásával, illetve a nyújtott támogatások felszámolásával teremti elõ. Szorgalmaznunk kell, hogy a társadalom a GDP, illetve a GNP mellett az újabb keletû és komplexebb mutatókat megismerje, elfogadja azok bevezetését, és ezáltal érzékelje a reformfolyamat által hozott elõnyöket. Az új mutatókat be kell vinnünk a köztudatba, és népszerûvé kell tennünk. Ilyen például a GPI (Genuine Progress Indicator: „valódi haladási mutató”) és a HDI (Human Development Index: „emberi fejlõdési mutató”). Ahhoz, hogy az adóreform bevezetését a társadalom elfogadja, professzionális PR- és marketing-, illetve reklámtevékenység keretében célcsoportokra lebontott és kellõképpen hatékony üzenetek tervszerû célba juttatására, a környezeti tudat formálására, EU-konform értékrend kialakítására, az adómorál javítására és annak elfogadtatására van szükség, hogy az államtól elvárt feladatok elvégzéséhez szükség van az adók beszedésére. El kell oszlatnunk a tévhiteket a következõkkel kapcsolatban: inflációgerjesztés, növekvõ adóterhek, versenyképesség romlása, igazságtalanabb közteherviselés, a szegények további terhelése. A közelmúltban napvilágot látott közvélemény-kutatások adatai szerint a társadalom többsége számára a legfõbb érték a biztonság. Ebben az összetett kérdéskörben az emberek az anyagi biztonságot, a munkahelyet teszik az elsõ helyre. Másodsorban a közbiztonságot és az egészséggel összefüggõ környezeti állapotot tartják fontosnak. Magyarországra jellemzõ, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan nyílik az olló a leszakadók és a nyertesek között, valamint az is, hogy a társadalom jelentõs hányada érzi magát vesztesnek, látja bizonytalannak a jövõt. Az ökoszociális államháztartási reform egyik legfontosabb célkitûzése a biztonságérzetet veszélyeztetõ tényezõk felszámolása. Az ökoszociális államháztartási reformjavaslatok a biztonság, a stabilitás, a kiszámíthatóság irányába hatnak, és a fenntartható fejlõdést elõsegítõ ösztönzik a gazdasági élet szereplõit és az egyéneket egyaránt. A társadalmi elfogadás egyik legfontosabb feltétele az, hogy az emberek megismerjék a reformjavaslatokat, és felismerjék, hogy ezek a reformok a társadalom valamennyi csoportjának érdekeit szolgálják, hiszen a hosszú távon is fenntartható ökoszociális piacgazdaság kialakulásához vezetnek. Kommunikálni fogjuk, hogy a reformintézkedések megvalósítása nagymértékben javítja a biztonságot. Ezen belül különösképpen hangsúlyozzuk azt, hogy biztosabbá válik az egészség megõrzése, a gyermekek nevelése, tervezhetõbbé a jövõ. Ezek olyan célkitûzések, amelyek azt bizonyíthatják, hogy a Kormány nem csak a következõ választásokig gondolkodik, hanem az ország jövõjét, a fenntartható fejlõdést tartja szem elõtt. Rámutatunk arra, hogy a reformok bevezetésének köszönhetõen mi módon változik meg a bérköltségek aránya a különbözõ ágazatokban (oktatás, egészségügy, építõipar, közlekedés, vegyipar, gépjármû gyártás, energetika), milyen hatással lesz a háztartásokra (könnyítések, többletterhek). Láthatóvá tesszük, hogy az energia, a közlekedés, a szilárd és folyékony hulladék keletkezésének és a föld igénybevételének megadóztatásából milyen környezeti elõnyök származnak (CO2-, SO2-, NOx-, zajkibocsátás, városi zöldterületek illetve természet-közeli területek mennyiségének alakulása stb.). Elmondjuk, hogy az államháztartás ökoszociális átalakításának középpontjában a szilárd értékeken nyugvó, erõs és egészséges Magyarország megteremtése áll. A kommunikációs kampány azt sugallja majd, hogy a reform képes az ország régi és új bajainak orvoslására, és mindannyiunk számára a gyarapodás lehetõségét kínálja. Lehetõséget ad arra is, hogy a határainkon belül élõk megvalósíthassák álmaikat, személyes céljaikat. „Ha a családok számára méltó életkörülményeket teremtünk, jogszabálymódosításokkal és gazdasági reformintézkedésekkel elérjük, hogy hazánkban olyan értékrend érvényesül majd, amelynek középpontjában a tisztesség, a munka becsülete, az élet és a környezet tisztelete, megbecsülése áll, akkor Magyarország olyan ország lesz, ahol mindenkinek esélye van a jólétre és a felemelkedésre. A reform tisztességes munka eredményeként tisztességes megélhetést, egészséges környezetet és tervezhetõ jövõt eredményez, olyan országot, ahol biztosítottak a lét alapfeltételei: a szabadság és a jólét; az egyén, a család, az ország, a nemzet biztonsága.” A reformhoz illeszkedõ jogszabályok elõkészítése során nagy hangsúlyt fektetünk az elõzetes hatásvizsgálatok elvégzésére, és élõ kapcsolatot tartunk fenn az állampolgárokkal és a társadalmi mozgalmakkal. A változtatásokat elõkészítõ idõszakban és a késõbbiek során is különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon az állampolgárok tájékoztatása, a közérdekû adatok nyilvánosságra hozatala. Lukács András – Rádics Tamás – dr. Varga Mihály